A Vas megye délnyugati sarkában elhelyezkedő Őrség erdőkkel, rétekkel, ligetekkel tarkított vidék, melyet egyedülálló hangulat, végtelen nyugalom jellemez. Az ide látogató turistákat szinte érintetlenül megmaradt természet, dombokra épült szeres települések, muskátlis ablakú parasztházak, tradicionális ételek várják.

Természet, élővilág

Az Őrség területének mintegy 63%-át borítják erdők, ez az országos átlagnak közel 3,5-szerese.

Tavasszal színekbe borul a táj, mivel a száraz domboldalak kaszálórétjein a legkülönfélébb virágok bontják szirmaikat. A réti kakukkszegfű rózsaszínje, a harangvirágok halványlilája vegyül a bakszakáll és a boglárkák sárgájával, a fehér margaréta fejecskékkel. A dombok között futó patakok mentén alakultak ki a láprétek, melyek számtalan védett növénynek adnak otthont.

E vidék állatvilága is igen változatos, számos faj ugyancsak védett. Csaknem 500 lepkefaj él itt, gyönyörködtetve a kirándulókat szárnyaik színpompájával, repülésük könnyedségével. Gazdag a térség madárvilága is: itt fészkel a fekete gólya, és a ragadozók közül a rétisas, a darázsölyv. Az erdőségekben az őz, a szarvas, a vaddisznó és a róka is megtalálható.

A természeti értékeket az Őrségi Nemzeti Park felügyeli, bemutatásukra az Őrségben több tanösvényt alakítottak ki.











Népi építészet

Az Őrség néprajzi szempontból is hazánk egyik legértékesebb tája. Jellegzetessége az ún. szeres településszerkezet. A házak a dombok tetejére, egymástól elszórtan épültek, és egy-egy összetartozó házcsoportot "szer"-nek nevezünk. Ezért utcanevek helyett itt ilyen megjelölésekkel találkozhatunk pl.: Alszer, Templomszer, Kovácsszer.

A népi építészet rendkívül sajátos. A természeti környezetből adódóan a múlt század utolsó negyedéig a fa volt az uralkodó építőanyag. Egymásra fektetett fenyőgerendákból készültek a kívül-belül sárral tapasztott, ún. boronaházak. A terület legősibb lakóháztípusa a kémény nélküli konyhával rendelkező, ún. füstöskonyhás ház volt.

A térség jellemző lakóépülete volt az ún. kódisállásos ház, ami nevét a bejárathoz épített, rövid, oszlopos tornácról kapta, ahol akkoriban a vándorok, koldusok húzhatták meg magukat éjszakára.

Jellegzetes őrségi épület a kástu, egy különálló, zsuppal fedett tárolóépület, melynek emeleti részén az élelmiszert, a földszinten a gabonát tárolták.

Az őrségi települések gyakran több évszázados templomokat őriznek, de említést érdemelnek a fagerendákból épített haranglábak is, melyek az Őrség jelképévé váltak.

Gasztronómia

Az itt élő emberek több emberöltőn át megőrizték kialakult életmódjuk szokásait, szertartásait, az ételkészítés hagyományait. Itt jártukkor ne hagyják ki a semmihez sem hasonlítható őrségi ízeket, melyek nagy változatosságot és eltérést mutatnak hazánk többi tájához viszonyítva. Messze földön híres a dödölle, a gánica, és a parasztrétes.

Az erdők mélye rengeteg értékes gombafajt rejt, így az ínyencek igazi különlegességeket is kóstolhatnak. Mindezt pedig leöblíthetik egy igazi őrségi mézes pálinkával. Nagy hagyománya van a főként saláták (pl. burgonyasaláta) készítéséhez használt tökmagolaj használatának, melynek jótékony hatása az egészségre széles körben ismert.